XIV. FEJEZET: Beszélő állatok

Minden rendben, egyébként. Koncepció és vízió, ez a mai nap szlogenje a Robi szerint, úgyhogy felírtam. – Kombuha gomba, olyan, mint a japánkristály – mondja Józsika, akire rossz ránézni. (Zsoltika, a szegedi flájer) Mi van akkor (alvilági arcok jelentek meg reggel, a legnagyobb szegedi strici is köztük volt, meg két beekizett bőrnadrágos ember), szóval akkor mi van, ha az órásmester van az óra kezében? A bosszúállás lehetőség mindenesetre adott. Vannak olyan, látszatra szilárd, egészséges, szép fiatal férfiak, akik úgy tesznek, mintha, és közben az egész nagyon kicsi és szomorú, és egy milliméteres csomócskába gyűrve az ujjuk hegyében hordják. (taxis körökben Szúnyognak becézik) (Pillepalackkal verik fejbe? lehet, hogy nehézvíz volt benne) Háromnegyed tíz van. (milyen hírértéke van egy tök átlagos osztályteremnek?) Az agresszió erőt ad. Sztréjtendbedli áj ken tell jú. (a tökéletes vákuum az olyan, amiben egyáltalán nincs levegő)

– Ha hárommillió év múlva visszatérnének a földre, még mindig meglennének az én kurva orsikonzerveim, bazmeg! – kiáltja Dani, aki – mint látjuk – kitört a zárójelek szorításából (parentézis). Elvesztettem a fonalat (biztos piros fonál, mint a tinta, mint a vééér), ami nem baj. A betépett asztráltestek rámásznak a Krisztiánra, akinek ezért nem is kell más. Józsika persze már nem kér semmit, mindjárt elmegy (megjöttek a Szeváék). Biztos szétesett a vérnyomása. De a reményt, hát azt bizony feladtam (és éppen most, amikor találkoztál az Angyallal, Amálka). Ha egy orángután és egy delfin beszélgetni próbálna, az orángután megfulladna. Ott voltunk a helyszínen. Ott VAGYUNK a helyszínen. Kitörtek a zárójelekből, ez nem helyes. Ez egy, hogy úgy mondjam, privilégium. Ez a hepigoaparti. (Szőke nem tűnt olyan keménynek, mint Szolnokon, például. Volt a Csillagbéla.) (és lenyelte? nem tudjuk, de tök jól pörgött tőle) Zárójel és Zárójel között elenyésző a különbség, szabad szemmel nem látható. (de biztos jó halála volt. ja, lehet, hogy jobb, mint megfulladni) (Ja, és olyat hallucináltam a vécében…) A fonál, a vezér, végképp elveszett, de azért nem kell, hogy szomorúságra adjuk a fejünket. Egy asztrálegérke kijön… teomachia, vagy milyen machia, amikor az istenek harcolnak? Vissza a zárójelbe veletek, rossz kis mondatok! Józsika úgy érezte, fázni fog. (egyiket letekered, a másikat meg föl, és egy pillanatra sincs vége az egésznek) (egy szék meg egy hamutartó talán) (csak a joint látszott) Húha, megszaporodtak a zárójelek, elnémultam. (kiderült, hogy a közös izraeli) (annyira más, és elismerik) A Jumusz Emre név agyam melyik félhomályos szegletéből penderült ide a papírra hirtelen? (annyira durva most már Sándor Kornélia, úgy ad egyest, hogy meg se nézni) (csillagközileg a legrosszabb arcok) (mi vagyunk a métely) Krisztiánnak az tetszett, hogy az orángután megfullad, mert kiszöknek a zárójelből, és beleütik az orrukat a készülő műbe (milyen mű?) (nem objektív tény, ez egy túlmutatás a nyelven) (nem mondom azt az angolszakos tanárnak, hogy te magyar vagy, bazmeg) Húha, ezt közkívánatra leírtam, mert Józsika cionista demagógiába kezdett. (zsidódezodor. na szevasztok) Ezt felírtad, ezt felírtad? Direkte úgy beszélnek, versengenek a papírért, egy mondatért, bazmeg, egy nyomorult mondatért. Hát (ő is zsidó? ne sértődj meg, Józsi!) ez volt az utolsó, baszok leírni. Hát mégis. Mondatlázadás. Zárójellázadás, ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá…!(((((((((((((((((((((((((((((((((

((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((kenonféle vészreakció)

(ha én felfedezek egy szigetcsoportot, így fogják hívni: Műmájer szigetek)))))))))))))))))))))))()

(az izét keresem, a talentuszt, tantuszt…ha kártyás telefon lenne a lakásban))))))))))))))(nekem van egy befolyásom a matávnál))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))(a 7717-est kérem, így hívják a bátyámat…órán van…fél tizenegy… az éjszaka csodái szeminárium))))))))))))))))))))))

(és ha csőre kúrom?)