VIII. FEJEZET: Sic Transit Gloria Mundi

Bandika gimnazistáktól tankönyvre beszedett pénzből speedet vesz. Indiana Jones megy a tévében, Der Tempel des Todes. Nem alkotok, csak reprodukálok.
Krisztián: Felmenni egy szexlappal a galériába?
Dani: Olgával és egy szexlappal?
Józsika: Az én szívemmel?
Dani: Mikor néztük a Szeszélyes Évszakokat.
Krisztián: Mikor az András betegen feküdt?
Robi (az utcáról): Dani!!!!!!
Dani: Órák óta üvölt, megfeledkeztünk róla (lemegy, hogy beengedje).
Isti: Akartunk lopni banánt a zöldségestől, de ott aludt a ponyva alatt.
Józsika: Megjelent már a Théleme?
Krisztián: Dani nem beszél erről.
Isti: Nem jó, mert rácsúsztak a szövegek a képre.
Robi: Sziasztok.
Dani: Találkoztunk Puttkamer nénivel, aki azt mondta: “Lehetne egy kicsit csendesebben tekintettel a későesti órára?”
(Robi sábeszdekliben mindenkit megáld. Tőkeerős Mózestársulás. Közben megjött Edit.)
Robi: Van kávé?
Krisztián: Én is!
Dani: Háj, ájm Tony. Tony Caviar.
Krisztián: Ájm James. James Bond.
Józsika: Kétségeim vannak a jövővel kapcsolatban. Neked nincsenek kétségeid a jövővel kapcsolatban?
Dani: De.
Józsika: Menjünk szobára. Hú, Amálka mindent leír, csendesebben.
Egy álmot kergetünk.
Isti: A NASA főnökét úgy hívják, hogy Wilfred Puttkamer.
Krisztián: Mi van, te itt már kávézol, bazmeg, és nem is szólsz?
Robi: Nem jó jel, ha ilyen hevesen gépelsz.
Amálka: Miért?
Robi: Nem tudom.
Józsika: Lehet, hogy jönnek ide a Szeváék.
Robi: De minket abszolút hidegen hagy.
Józsika: Hidegen hagy. Viszont egy fehér BMW-vel jöttem.
Edit: Akkor Zoli megrugdosta a kocsi oldalát.
Robi: Majdnem meghúzott egy kispolszkit, de nem történt semmi. Odabaszta a taxis fejét, mi meg ott ültünk hátul.
Józsika: Az utcájukban egy vakvezető-kutyát megtámadott három pitbull.
Isti: Valakit kinyírtak a Joliot Curie téren. Egy módszer van a pitbullok ellen…
Robi: A seggébe kell nyúlni.
Krisztián: Megfogom, így (széles gesztus, oda a lámpabúra)…hoppá!
Józsika: Egy gyilkológép. Egy eszkalátor. Egy vakvezető-kutyának egymillió forint az eszmei értéke.
Krisztián: De megvakult.
Józsika: De milyen beszari kutya lesz ez ezek után.
Krisztián: Át mer menni a piroson.
Józsika: Én bestresszelnék.
Isti: Nekem is volt ilyen cipőm, mint a Krisztiánnak, csak kinyílt az eleje, és leesett a sarka.
Yves Mondtand: Paris! Paris!
Isti: Izraelbe legjobb buli csempészni szalámit.
Józsika: Hétszáz sékel.
Isti: Hallod, Dani, vettem argentin zöldteát.
Edit: Ez milyen színű, ez nem barna?
Krisztián: Majd én is írhatok?
Csönd. Angyal szállt el fölöttünk?
[Krisztián]: „A legkeményebb arcok zokniba kevernek.
A legkeményebb zoknik.
Arcokba kevernek.
Macska-egér nem jönnek ki egymással.
Fűrészporban élni nem jó – mondják.
Az emberek előbb-utóbb leszoknak az állatokról.
Szpídszlovének. Legkurvajobb. Vodka (vizecske) behűtve.
Rosszul lépett, ennyi az egész. Negyven centi hiányzott.
Nyílt törés. Bítölménia. Ez van.
Ez az egyik legjobb versem.
Kérdés. Kérdezek. MI VAN, ha konszolidált negyvenes értelmiségiek Pesti műsorral dobálnak egy konszolidált negyvenes nőt a szentendrein?
Á, szentendrei bohémek.
Jó lesz. Jó leszesz. Péntek, pééntek.
Ama nap a harag napja.
Kapja be a faszom, hát bazmeg. Az enyémet is.
Oké, mondja elszpídezett hangon, egy nyalás trippért.
Literes traubiszóda, nagyon parás.
Trabiszóda.
Hány centiméter magas a diplomáciai védettségünk.
Ott van három hajó, a Volga, a Don, meg a Konyeck.
Erre a számra mindig szerettem volna LOVAGOLNI.
Ideális autóvezető: ötven éves, sasorr, minden közlekedési
Szituációt átélt, szól a Juventus,
Hátul egy csomó európai utas
A legszebb helyeken jár, Soroksári út
Mindenkinek beszól
Így érzi jól magát, Opel Astra, szól a goa
Kibaszottul beparáztam, mint soha, soha, soha
Best of Beethoven, csak most vodkanarancs.
Add ki a jussom, bazmeg, pénzt, paripát, kábítószert.”
[Dani]: „Direkt a jobb kezén hordja. Nem veszélytelen nő. A szingalézek, ha gyilkolják egymást… Megjelenik a harminckettedik angol lövészszázad. Vodkanaranccsal lövik a gurkákat. Az Edit elköti a kéklakkos csónakot a mólóról. Monda utca, Mese utca. Elvesztünk a sarkon túl. Azt mondja Szörényi Hajnóczynak… De hogy maradt fenn ez a nagyon jó történet. Hát akkor ott ült az anyukám, napszemcsiben, galambossal. Mit hág a hágó?
Elkönyveli hallucinációként. Holnap szombat, és kint vagyok az életből. Felülök az utolsó tejesvillamosra. Elfinancializálódó tömegszkepszis. Brave New Europe, kritizálhatatlan, javított kiadás. A mennyország is tanegységrendszerben nyomul. Ha meglátná mamád. Menj haza tömegpszichotikus lakásodba. Fehér is van, mondjam még. Mit iszik a tehén, Dani. Még egyszer mondjam. Tejet. Tejet. Tejet. Váltsátok át az aprópénzt egyes szám első személyre. Legbelül a szent irányhármasság. Az atya, a fiú, és a jobb, meg a bal. Ahol titokban hasonlítunk.”

(1997 ősz)